2010. április 17., szombat
Hát igen
Ma jöttem haza a hatalmas 1 napos osztálykirándulásból... Na volt ott minden zűrzavar, ahogy az lenni szokott, de engem ez már rég nem foglalkoztat. Azonban rengeteg emberben csalódtam kellemesen, akik gondoltak rám, és bár ezt nem fogják soha elolvasni, de én legbelül hálás vagyok nekik, hogy ilyenek voltak és hogy megváltoztatták az emberek általános viselkedéséről kialakított véleményemet. Eddig akikről azt hittem, hogy szemetek, kiderült róluk, hogy emberségesebbek, mint azok akikről ezidáig csak pozitív gondolataim voltak, és mennyire igaz, hogy az tud a legjobban bántani akiről sosem hinnénk. Valaki azt mondta régen, hogy egész életünk során tanulunk, és annyira igaza volt, és ezt csak most értettem meg. Sosem leszünk elég "teljesek" ahhoz, hogy az életünk tökéletes legyen és már nem is törekszem rá, csak egyszerűen élem az életem. Vannak olyan emberek akik azt csinálnak szinte amit akarnak, mindig ott lesznek a baj áthidalása után, és mindig érdekled őket, mindig barátok lesznek és nem a saját hasznukat lesik, hanem azt hogy nekem is jó legyen. Ez nagyon ritka, hogy valaki megtalálja azt a személyt aki veled van mindig, és egy igazi Barát. Akármilyen fos is történhet velem, megnyugtat a tény, hogy van valaki akiben bízhatok és ez segít a mindennapokban. By Mindy...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése